Az ősi időktől napjainkig terjedő egyetemes kémiatörténet bemutatása, amely széles körű humán műveltségbe ágyazva ad tudományos szakmai ismereteket.

• A kémia jelentősége, szerepe a tudományok rendszerében.
• A kémiai technikák és ismeretek fejlődésének kezdetei (az ősidők kémiája, az egyiptomi kémiai ismeretek, asszír üvegkészítés, a ciprusi érc és ón kereskedelme stb.).
• Kémia a görögök és rómaiak korában (a görög elemtan, a korai alkímia, a római cementtől a kínai selyemig stb.).
• A középkor alkímiája (kínai, hindu, arab és európai).
• Kémia a reneszánsz korban és a jatrokémia (a desztillálás jelentősége, gyógyszerkészítés, a metallurgiai technológia megújulása).
• A tudományos kémia kezdetei (az atomelmélet újjáéledése, a kémiai elemektől az indikátorokig, az égésjelenségek vizsgálatainak kezdetei). Kémia a flogisztonelmélet korában (új ásványok és új fémek, gázfelfedezések kora, szén és az acél).
• A kémiai tudomány forradalma (megfejtik az égés titkát, új elemtan, a sztöchiometria és az atomelmélet születése).
• Iparrá válik a vegyészet: a vegyi-és rokoniparok (vasgyártás, textilfestés, üvegkészítés).
• A klasszikus kémiai tudomány (atomelmélet megszilárdulása, periódusos rendszer, Volta-elem, a „vis vitalis” elmélet születése és bukása, kémia az ipar szolgálatában).
• Szemelvények a modern kémia világából (növényi színanyagoktól a vitaminokig, mezőgazdasági kemikáliák, az építészet kémiája, Nobel és a robbanóipar, a kaucsuk és a műgumi, a szénhidrogén és a szénfeldolgozás, a műanyagok kora stb.).